2013. december 7., szombat

3.fejezet~Találkozás

A félelem előre láthatatlan dolgokra képes.
Ha félsz képes vagy túlszárnyalni legmagasabb elképzeléseidet is!
Gyorsabban futsz vagy kevesebbet lélegzel.
Velem is így történt...

A tömegben ismerősök után kapkodtam a fejem.A hátránya,ha nem ismersz senkit sem,hogy nem találsz meg senkit!
-Kit látnak szemeim?-karolta át valaki hátulról a nyakamat,ezzel visszarántva maga mellé.
-Deamon,hol van Alice?
-Utoljára kint láttam,miért?
-Szerintem én hazamegyek...
-Nem jön be a buli?-lépett elő egy sötét dzsekis alak az egyik függőoszlop mögül.
-Ez-,mutattam körbe.-nem igazán az én világom.
-Akkor hazakísérlek!-ajánlotta fel a kicsit sem józan Chris.
Olyan furcsa volt a tekintete.
Barna szemei szinte izzottak,de látszott bennük,hogy józan,sejtelmes és egyben hátborzongató volt.
-Nem kell köszönöm,hazatalálok...-hazudtam,mert nem kívántam túlzottan a társaságát,amúgy meg azt sem tudom hol lakom.
-Azt mondtam,hazakísérlek!-ragadta meg a csuklómat Chris ingerültebben.
-Azt mondta nem kell neki a segítséged!-rántotta szét minket és húzott a háta mögé Deamon.
-Ne szólj bele Looklear!-lépett közelebb Chris.
Enyhén hátráltam pár lépést.
Körülöttünk egy kisebb csoport alakult már ki akik egyfolytában a történéseket figyelték.
-Nem illik hozzád,ezt te is tudod.-nevetett fel szánakozóan Deamon.-Esélyed se lenne nála...
Chris nem szólt semmit,szimplán kiröhögte az éppen rajta gúnyolódó srácot.
-Azt hiszed neked van?-lökte meg Chris felháborodva Deamon-t aki nekiesett egy mögötte éppen táncoló fiúnak.
-Hé srácok álljatok le!-ugrott közéjük egy másik fiú aki szintén úgy öltözködött mint ők ketten.
Deamon nem sok figyelmet fordított a kisebb tömeg felé akik időközben összegyűltek ,inkább kiráncigált a parkolóba.
-Mire készülsz?-néztem rá döbbenten.
Megállt egy fekete autónál.
-Hazaviszlek.-nyitotta ki az anyós ülés felőli ajtót.-Siess,mert az a barom képes és utánunk jön.
Nagy lendülettel behuppantam a bőrülésre.
A kocsi motorja hangosan zúgott fel a sötét éjszakába
-Mi lesz Aliccel?
-Majd visszajövök érte.-morogta idegesen majd a gázra lépett.
Nem,mertem megemlíteni,hogy láttam amint egymás után dönti magába a feleseket.Szimplán reménykedni tudtam,hogy túlélem a mai estét!

-Nem kedveled Christ?-tettem fel az enyhén röhejes kérdésemet.
Annyira kínos volt a csönd,hogy valamivel muszáj volt megtörnöm.
-Nem igazán...
-Bántott?
-Próbálta volna meg!-nevetett fel cinikusan.-Azt hiszi mert Bieber befogadta,hogy ő a király pedig csak egy újabb talpnyaló!
-Ki az a Bieber?-fordultam egész testemmel az ő irányába.
-A világ legnagyobb seggfej édes!-eresztett felém egy szánalmas kacsintást.
-Ebben a városban csak ilyenekkel találkoztam még...nem hinném,hogy kitűnne közülük!
-Hidd el..
A fék hangja betöltötte az egész mellékutcát.
-Elmondhatatlanul hálás vagyok,hogy hazahoztál.
-Holnap találkozunk suli előtt fél nyolc.Ne késs!-azzal elhajtott pusztán mámorító sötétségben.
Milyen jó,hogy az én véleményemet is megkérdezi.

-Ki volt ez kicsim?-kérdezte anyám az ajtóban állva.
Még mindig reszkettem a félelemtől az erdőben történtektől,de amint megláttam rózsaszín szőrös elefántos
papucsát és aggódó tekintetét egy kósza mosoly fogant  meg arcomon.
-Az egyik osztálytársam Deamon hazahozott,mert nem éreztem jól magam.
-Sokat ittál?
-Anyu,te is nagyon jól tudod,hogy nem iszom,csak fájt a fejem.
-Nem tudtam,hogy ma még hazaérsz-e,főleg azok után ami ma történ a kórházban...
-Elfogyott a vitamin?-vágtam be egy nem túl illedelmes grimaszt.
-Ma behoztak egy lányt akit szinte teljesen összevágtak.-hagyta figyelem nélkül beszólásomat.-Először azt hittem te vagy az...
-Ez mikor történt?-akasztottam fel a kabátomat a fogasra,majd a táskámat felkapva a lépcső felé vettem az irányt.
-Alig fél órája amikor eljöttem.Miért?
A táska a kezemből kicsúszott és erős csattanással érte el a padlót.
-Anya!Ki vitte be azt a lányt?-kerekedtek el a szemeim,amint visszatértek az emlékei így bebizonyítva,hogy semmit sem álmodtam!
A kezem  remegni kezdett a homlokomon pedig a verejték cseppek láthatatlan versenyfutást rendeztek.
-A kórház előtt hagyták egy fekete szemeteszsákba csomagolva.Az egyik járókelő rohant be és mondta,hogy milyen dolog,hogy a szemetet az út közepén hagyják az éjszaka.-rázta a fejét keserűen.-Bevitték az intenzívre,de már nem lehetett rajta segíteni...meghalt.A rendőrség már nyomoz az ügy érdekében,hiszen látszik a holtesten,hogy megcsonkították...méghozzá nem is kicsit!
-Arra gondolnak,hogy valaki megölte?-rándult görcsbe a gyomrom.
-Inkább valami!Én biztos vagyok benne,hogy nem ember tette!
Kisebb csönd állt be közöttünk,csak a hűtőszekrény hangja töltötte be a terepet.
-Szeretnélek megkérni arra,hogy nyolc óra után ne mászkálj az utcán egyedül,mert még bajod eshet.
-Megígérem!-nyeltem egy nagyot majd a lábaimat kapkodva felrohantam az emeletre.
-Nem is mesélted milyen volt az első napod?-kiáltotta utánam anyu.
-Még délelőtt elmeséltem.-zártam magamra a fürdőszoba ajtaját.
Én láttam...hallottam amikor segítséget kiáltott...segíthettem volna!Vagy meghaltam volna...
Anyunak igaza van.Biztosan nem ember a bűnös,hiszen a két szememmel láttam!

-Biztosan rendben vagy?Annyira aggódtam.-fordultunk be az utca végén balra Aliccel.
-Rosszul voltam...-rántottam vállat.
Semmit nem aludtam az éjszaka.Minden órában legalább kétszer felébredtem arra,hogy valaki mintha figyelne.
-Mi ez a nagy tömeg?-értünk az iskola elé.-Ők mind idejárnak?
-Igen.-sóhajtott lemondóan Alice majd a bejárat felé vettük az irányt.
-Hé,Collins!
Száz nyolcvanfokos fordulatot vettem a tengelyem körül és találtam szembe magam a tömeg közepéről nekem ordibáló arrogáns fiúval.A tegnapi dolog után,amikor Chris szépen mondva majdnem megrángatott,minden szimpátiámat elvesztette.
Lazán szokványos fekete dzsekijét viselte a hozzá társuló fekete napszemüveggel.
-Beszélnünk kell.-meredt rám unottan.
-Szerintem meg nincsen miről.-jelentettem ki egyszerűen.
-Nem éri meg..-lépett előre Alice vigyorogva és megpaskolta a srác mellkasát.Felnevetett,majd maga után húzva bementünk a suliba.
Alice befutott a mosdóba megigazítani az amúgy is tökéletes sminkét,ez idő alatt a gondnokkal és a földrajz tanárral sikerült váltanom pár szót és sikerült elcsípnem egy részletet két tizenegyedikes lány beszélgetésből.


-Hallottad?!Jasmine annyira kiakadt,hogy Bieber tegnap kidobta,hogy öngyilkos akart lenni!
-Komolyan?Én úgy hallottam,hogy meg is tette.
-Kétségtelenül jobbat érdemel.. 
-Ki Jasmine?
-Dehogy is,Bieber!Kíváncsi voltam meddig bírja a ribanc mellett.Nem értem miért erőltetik annyira a dolgot már számtalanszor szakítottak és a csaj még azt hiszi van esélye nála...
-Csak leakarta fektetni fogadásból.Azt mondják,hogy amikor vége lett a bálnak múlt héten az igazgatóhelyettessel is lefeküdt.
-De komolyan,létezik olyan lány a földön akit nem csábított volna el még?
-Bárcsak,fiatalabbakkal is csinálná...Biztosan sorban állnék!
-Természetesen csak is utánam!
-Amúgy nagyon durva elvileg az egész teste tele van tetoválással,pontosabban a bal karja és a lányok a büfében azt is mesélték,hogy,idézem"" amikor 'belelendül' könyörtelen tud lenni és fájdalmas mégis fenomenális és érzéki.""
-Kell nekem az a pasi!

-Készen vagyok!Bocsi csőrepedésem volt.-nevetett Alice.-Miért nézed annyira azt a két csajt?Mindjárt kiesik a szemed.
-Én nem is néztem...csak...elbambultam.
-Ja,persze.-villogtatta meg természetellenes vigyorát majd elindultunk az osztálytermek felé.
A barna lakozott ajtók sorban sorakoztak egymás mellett,egyenlő távolságra.
A levegőben erős kénsav keveredett amely a szenvedést és a fájdalmat jutotta eszembe. Végül is egy iskola...
-Annyira várom a ma esti bulit,tóparton lesz nem messze a régi elhagyatott kikötőnél.-visított fel Alice.
-Mégis mit?-álltam meg a folyosó kellős közepén.
-De hiszen meg is ígérted,hogy eljössz.
-És,tegnap el is mentem!
-De arra nem én kértelek meg,hanem Deamon és az nem számít nekem külön megígérted!És ha már Deamon-ról beszélünk nem láttad még ma?
-Ma még nem.Visszatérve az előző témánkhoz,ma este biztosan nem fog összejönni.-érveltem eltökélten.-Anyunak megígértem,hogy segíteni fogok a háztartásban és most  nem okozhatok neki csalódást.Mellékesen,amúgy sem enged nyolc után egyedül az utcára...-rántottam vállat.
Annyira még nem bíztam Alice-ben,hogy elmeséljem neki a tegnap történteket.
Nem akartam őt is belekavarni hiszen csak most lettünk jóban...nem szeretném már az elején elbaltázni az egész kapcsolatunkat.Sőt,szerintem azt gondolná,hogy csak kitaláltam az egészet!
-Elmehetnénk vásárolni!-dobta föl a témát amit egy elnyűtt fintorral jutalmaztam.-Komolyan ne vedd!Életemben nem mennék olyan elkényeztetett kis csitrik közé,mint akik apuci pénzét szórják a pláza butikjaiban!De komolyan csinálhatnánk valamit...amúgy is elmarad az első óránk....
-Elmarad?-szökött fel a szemöldököm a homlokom tetejéig.
-Igen.
-Akkor miért jöttünk be ilyen korán?
-Mert,kötelező bejönni...ez egy amolyan megíratlan szabály a diákok között.
-Ez az iskola egyre furcsább és furcsább...

Az udvaron az egyik padon foglaltunk helyet.
Meglehetősen sok diák ácsorgott még körülöttünk annak ellenére,hogy alig pár perc van a csengőig.
Alice éppen magyarázott valamit amikor az udvarra vezető kapu kivágódott és három fekete dzsekis fiú lépkedett kifele rajta.
Őket követte az a fiú aki a bulin összeröhögött Deamon-nal,azt hiszem valami Nick vagy Nate a neve.Mögötte a telefonját nyomkodva Chris lépkedett a földnek leszegezett állal.
Különösebben nem izgatott az 'esemény' így visszafordultam Alice-hez.
A mellettünk meghúzódó viszont már nem mondhatták már el ugyanezt magukról.
A szemüket annyira meresztették a focicsapat játékosaira,mintha valami 90%-os leértékelt cipők lennének.
Alice csak beszélt és beszélt és beszélt...
-Nem gondolod?
-De persze,igazad van.-válaszoltam oda sem figyelve.
-Tudom,hogy nem figyelsz!-mosolyodott el,mégis mintha megsértettem volna.
-Figyelek!
-Látom azok jobban érdekelnek.-bökött állával az árkádok alatt álló társaság felé.
-Biztos vagyok benne,hogy hidegen fognak hagyni.A tanulásra kell koncentrálnom...
-Hidd el fognak...-sóhajtott lemondóan és tekintetét összekulcsolt kezeire vezette.
-Nem hinném.-erősködtem tovább.
-Biztos vagy benne?-sóhajtott fel és a hatalmas boltozatú kapu irányába bökött.
A lélegzetem is elakadt a látványtól.



Könnyedén lépkedett végig a macskakövekkel kirakott úton,miközben az udvaron tartózkodó lányok pillantásait zsebelte be.Pólója szinte már feszült izmos karján,tökéletesen felállított hajával igényes látszatot keltve.Csuklóján ott éktelenkedtek azok a bizonyos jellegzetes fekete karkötők,de ellentétben a többiekkel neki három volt.
Üvöltött róla,hogy nem a jófiúk csapatát erősíti.
Mindenki a közelében utat engedett neki,mintha tartanának tőle.
Egy pillanatra tekintetünk összetalálkozott.Elakartam rántani a fejem,de egyszerűen képtelen voltam rá.
A szemkontaktust még mindig tartva lassan vette le szemüvegét így feltárta,könyörtelenül csillogó sötétbarna szemeit.
Tenyereim izzadni kezdtek és felettébb nagy késztetést éreztem,hogy elkezdjek kotorászni a táskámban a semmiért.
Nagy nehezen elkaptam tekintetemet és teljesen hátat fordítva neki szemben találtam magam gúnyosan vigyorgó barátnőmmel.
-Ennél jobban nem is tudtad volna bámulni.-nevetett fel hangosan.
-Nem is bámultam!-erősködtem elhaló hangomon.-Amúgy ő kicsoda?
-Szerintem a legnagyobb barom a világon de szólítsd csak Justin Bieber-nek!

24 megjegyzés:

  1. Sziaaaa.:)
    Nagyon- nagyon jó lett *-* Imádom ezt a sztorit. Már most így az elején olyan izgalmas. Gyorsan kövit! :) Puszillak!
    - Loren xx

    VálaszTörlés
  2. Anyam.... ez nagyon jo lett!! Kovetkezo reszt mikor hozod??

    VálaszTörlés
  3. azta nagyon jó :$ gyaa milyen áá erre már szavaim sincsenek :D már várom mik lesznek még itt :D siess a kövivel annyira imádom :D meg a másik blogodat is <3 :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszön erre is és arra is :)) 2 hét az nem is annyira sok idő :D

      Törlés
    2. Attól függ honnan nézzük :D az olvasók szemszögéből igen is sok idő :D

      Törlés
  4. Nagyon jó lett!!!!!!!!! Gyorsan hozd a kövi részt (:

    VálaszTörlés
  5. Ahww, el tudtam képzelni, ahogy a mocskos Bieber belép a kapunk *.* És a feketék már rá vannak "kattanva" Az újdonsült galambra ( lányra értem) Jááájjj! Nem tudom, hogy fog ez a két különböző személy összekavarodni, mert a csajok tapadnak Justinra, mint a legyek arra az izére, ami megöli őket xd Húúhh, teljesen fel vagyok pörögve:D Áh, komolyan, én kár, hogy olyan hamar lelépett a buliról :D Most ebben nem történt olyan sok izgalom, s ezáltal nem tudok olyan sok minent írni, de az elején kellenek ilyen részek, majd akkor lesz jó, ha a lecsó közepén járunk :3 És köszönöm, szépen, hogy én vagy az egyik "kedvenc" olvasód :3 Cuukii vagy :3 Várjuk türelmesen a következő részt! :3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. milyen jo ujra látni :DD
      Köszönök mindet tényleg kellenek ilyen részek is a blogokba ha nincsen rendesen bevezetve a történet akkor nincs értelme megirni !Köszönök mindent és tartogatok még ujdonságokat :DD 2 hét! ;)

      Törlés
  6. Válaszok
    1. Nagyon köszönöm :)) Igyekszem felrakni minél hamarabb!

      Törlés
  7. Válaszok
    1. Vasárnap este vagy hétfőn reggel :))

      Törlés
  8. Válaszok
    1. Vasárnap este felé vagy ha kicsit késnék akkor hétfőn reggel :))

      Törlés
  9. asgwsd *-* ez olyan... *nyálcsorgatás* jó lett! *O* hozd a kövi részt! *-*

    VálaszTörlés